Jump in Siófok

Siófokon járunk, émelygek a német szövegtől. Állítom, hogy ezt a német túrista majmolást más országban nem fejlesztették még ilyen tökélyre mint nálunk. Pl a Balatonszéplaki strandon hangszórókból ömlik a "dajcsemjúzik" és a "dajcse spráhe" Magyarul még véletlenül sem szólnának bele a mikrofonba. Ezt már túlzásnak érzem, mintha a magyar ember addig nem nyugodt, ameddig nem szaros a nyelve. Félre ne értsetek, nem akarom lebecsülni az idegenforgalmat és a többnyelvű tájékoztatást, nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogy az arányok már ne billentjenek föl ilyen drasztikusan. Na mindegy, le van szarva, mi azért élveztük a napot és a minimum 25 fokos vizet...
A kép a siófoki templom oldalában készült egy kiadós vacsi után.

JUMP in Baja

Éppen a Balcsira készülünk egy nagyhétvégére, itt már túlvagyok a bepakoláson, a csajok még nem, ezért hát megintcsak szaporítjuk az ugrálós képgyüjteményt. Nosza egy újabb.
Cél Zamárdi, ezen a hétvégén az EFOTT is itt van, igaz mi nem verődtünk el oda, pedig pár koncert valszeg érdekelt volna...

JUMP on the Mountain

Nos az első nap (tegnap) nem sok gyaloglás után a déli oldal menedékházához elérve úgy döntöttünk, hogy itt töltjük az éjszakát. Innen kb 4-5 órás út lenne a Moldva csúcs, de az éjszakai szél és a reggelre megérkező eső, villámlás és égdörgés hatására úgy döntünk, hogy nem megyünk most a csúcsra, hanem a nagy ködben inkább visszasétálunk a transzfogarasi aszfaltútra, mely a tegnapi tiszta időben még innen a menedékházból is szépen látszódott.
Okom ugyan nincs az ugrálásra, de valahogy mégis ezt hozza ki az emberből ez a csodás környezet.

Fogarasi havasok kóstoló

Idén a második túra, ami az első helyről került át ide, mert a sokat tapasztalt túrázók lebeszéltek minket egy májusi Fogarasi útról, mondván, hogy akkor még veszélyes...
Igazuk volt, még most is volt hó, nem beszélve az időjárásról ami finoman szólva is igen szeszélyes arrafelé. A táj festői, igazából azokat is kényezteti a látvány akik nem akarnak kiszállni az autóból, hiszen a transzfogarasi út átszeli ezt a csodás K-NY-i kiterjedésú hegységet, mely a déli kárpátok nem utolsó látványossága.
Itt a képen épp a túra startolása látható a szokásos arcokkal (Endre, Kovalic, Luigi és én) kibővülve az új versenyzővel: Giczával!

PRISON BREAK - a börtönös sorozat

Egész jó! Ajánlom figyelmetekbe ezt az amcsi sorozatot, melyet díjjakkal jutalmaztak a szakmabeliek, köszönhető ez a jó ötletnek és igényes, szinvonalas megvalósításnak, valamint a történet nyujtotta folyamatos feszültségnek.
A sztori röviden az, hogy a főszereplő fószer szántszándékkal börtönbe kerül, hogy halálra itélt bátyját szöktesse meg a sittről, mielőtt halálra itélik. Nem kevés probléma és ügyeskedés után kiváncsian várjuk az újabb részeket. Mikor ezeket a sorokat írom én a 22. részen rágtam át magam.
Hasonlóan tetszett a cult sorozat anno a TWIN PEAKS, ill. a mostanában vetitett LOST is.

A népünnepély

Egész kultúráltan sikerült lebonyolítani a népünnepélyt, a barrikád díszletek is eltüntek, a nyakukat sem törték az emberek, a nagyobb forgalom inkább a szigetre koncentrálódott, ezmiatt a korábbi évekhez képest egészen "levegős" maradt a tér. Fentről a MABIról kezdtem az esemény megörökítését, majd elvegyültünk a tömegben is. Persze addigra már feltankoltunk halászléből, mert éhesen sétálni a bendőjüket tömő emberek között igen nagy mazohizmusra utal. Az ünnepélyes 18 órai tűzgyujtásról lemaradtam, mert akkor még éppen egy vadkerti pacsálásból tértünk haza, ezmiatt a nagy felszálló füstről nincsenek képeim.

Népünnepély előtt

Ahogy látom a teret, kérdés, hogy hogyan sikerül elsimítasni a Halászléfőző népünnepélyre, mert most még mindig egy barrikádharcos film látványvilágát idézi.
Cél, hogy az idelátogató kedves vendégek ne harapják el a nyelvüket, ne essenek hasra és ne anyázzanak. Ha ezt részben sikerül megoldani, már az is valami... :)